Az egészségtudatosság egyik legfőbb fókuszpontja a cukor, illetőleg annak helyettesítése. Igaz, lényegesen kevesebbet kellene foglalkozni ezzel a témával, ha teljes mértékben le tudnánk mondani az édes ízről…ez azonban a legtöbbek számára elképzelhetetlen, így nézzünk bele az édesítésre alkalmas szerek tárházába.

A cikkben kizárólag a hozzáadott édesítőszerek, alternatív cukrok kerülnek górcső alá.

Az MSN Health ajánlása szerint egészségi szempontből a legjobb édesítőszerek a: stevia, egyes cukoralkoholok, méz és maga a glükóz (szőlőcukor), a legkárosabbak pedig az aszpartám, agávé (fruktóz) és szukralóz tűnik. Először tehát ezekkel foglalkozunk.

Aszpartám

A cukormentes rágók és cukorkák 98%-a ezzel van édesítve. Hasonlóan a cukormentes csokikban is sűrűn fellelhető, de a gyógyszerekben és a diétás üdítőkben is jelen van, úgy, mint például a Coca Cola light vagy a Pepsi light. A Canderel nevű édesítőszer is aszpartám alapú.

Az aszpartám engedélyeztetése hosszas folyamat volt európában és a tengerentúlon egyaránt, számos tanulmánynak kellett megszületnie, mire bebizonyították, hogy átlagos táplálkoási szokással nincs káros hatása.Az aszpartam 50% aszparginsavat, 40% fenilalanint és 10% metilalkoholt tartalmaz. A metilalkohol önmagában és relatíve nagy mennyiségben fogyasztva egy erősen mérgező vegyület, az a szervezetben formaldehiddé alakul, ami többek között májkárosodást okozhat.  Az aszpartám 200x édesebb a cukornál, ezért egy liter aszpartámmal édesített üdítőben rendkívül kis mennyiség található, amelynek csupán 10%-a metilalkohol. Összehasonlításképpen: 1 liter 40 fokos pálinka akár 4 g metilalkoholt is tartalmazhat. Ez több százszorosa az aszpartámmal édesített üdítőhöz képest.Az aszparginsav a szervezetet alkotó 20 aminosav egyike, amelyet saját maga is elő tud állítani. Káros hatása nincs, nem lehet túladagolni.

A fenil-alanin egy esszenciális aminosav, tehát azt a szervezet nem képes előállítani, azt az élelmiszerrel kell bejuttatni. A fenil-ketonúriában szenvedő betegek nem képesek lebontani a fenil-alanint, ezért számukra a fogyasztása elkerülendő. Ezért kötelező feltüntetni az ilyen élelmiszereken a „fenil-alanin forrás” feliratot.

Szukralóz

Az Egyesült Államokban Splenda néven ismert édesítőszer körülbelül 600szor édesebb a nádcukornál. Mint az édesítőszerek többsége, a szukralóz is emészthetetlen, így energiát nem ad, vércukorszintre, inzulinválaszra nincs hatása. Engedélyezett beviteli mennyisége 15 mg/kg/nap, ezzel óriási mennyiségű cukorfogyasztást ki lehet váltani. Az FDA körülbelül 100 tanulmányt nézett át a szukralózról, melyek alapján biztonságosnak minősítette. Ezen tanulmányok állati, emberi, és azon belül cukorbetegeken elvégzett kísérlet volt. Az engedélyezett fogyasztási mennyiség többszörösénél sem figyeltek meg káros hatásokat.

Agávé

Az agávé szirupok tulajdonképpen magas fruktóztartalmú édesítők, melyek nem váltanak ki inzulin választ. A fruktóz inzulin nélküli metabolizmusa egyben azt is jelenti, hogy nem vált ki leptin termelődést, mely hormon felelős az éhségérzet szabályozásáért. Kísérletekben kimutatták, hogy a magas fruktóz bevitel növeli az éhségérzetet és az étel iránti vágyat is. Ezen hatásának köszönhetően inzulin rezisztenciához és elhízáshoz vezethet a nagy mennyiségben való fogyasztása.

A magas fruktóz bevitel a húgysav szint megemelkedéséért is felelős, mely szív- és érrendszeri megbetegedésekhez vezethet.

Mivel számos étrendben javasolt édesítési alternatívának számít, így az agávészirupról külön cikkben is írunk.

Forrás: