Hisztamin-érzékenység és bélflóra

A bél mikroorganizmusai kulcsszerepet játszanak az immunrendszer fejlődésében és működésében. Életünk első szakaszában, a bélflóra összetételének felborulása (béldiszbiózis) komoly mértékben hozzájárulhat egy élelmiszerallergia kialakulásához. Számos környezeti tényező is összefüggésbe hozható az ételallergiák megjelenésével, például a császármetszés, a szoptatás hiánya, a gyógyszerek (pl. antibiotikumok) és a fertőtlenítő szerek rendszeres használata, valamint az alacsony rost- és magas zsírtartalmú étrend. 

A rendelkezésünkre álló új technológiák és kísérleti eszközök értékes információkkal szolgálnak bizonyos bélbaktériumok fontosságáról és az immun-tolerancia működéséről. Bizonyított, hogy a rövidláncú zsírsavak az ételallergiák ellen védőhatást nyújtó bélflóra elengedhetetlen anyagcsere termékei. Ezek a vegyületek segítik az immunrendszer epigenetikus szabályozását és az élelmiszerallergiák megelőzésére és kezelésére szolgáló, innovatív stratégiák kidolgozását. A bélflórának tehát potenciális szerepe van az élelmiszerallergia elleni beavatkozásokban.

Az elmúlt évtizedekben az élelmiszerallergia epidemiológiai mintáinak változását figyelhetjük meg. Megnövekedett az előfordulási gyakoriság, a klinikai tünetek súlyosbodtak és az allergiák hosszabb ideig fennállnak. Az ételallergiák kialakulása összefüggésbe hozható a családban előforduló atópiával, az atópiás dermatitisszel, az etnikai hovatartozással, és az ezzel összefüggő számos genetikai polimorfizmussal.

Bár bizonyos genetikai tényezők előre jelezhetik egy egyén hajlamát egy ételallergia kialakulására, az epidemiológiai változásokat ilyen rövid időkeretben még mindig nem tudják megmagyarázni. Ez arra utal, hogy a környezeti tényezők nagyban befolyásolják az ételallergiák kialakulását. Az immun-tolerancia gyengülését követően alakulhatnak ki allergiák, amelyek először fokozott érzékenységhez és ezt követően megbetegedésekhez vezethetnek.

Bélflórán a béllumenben kollektíven élő több trillió mikroorganizmust értjük és egyre több bizonyíték van rá, hogy az életünk korai szakaszában kialakult béldiszbiózis negatívan befolyásolja az immunrendszert és ezáltal könnyebben kialakulhatnak ételallergiák. A közelmúltban végzett vizsgálatok arról számoltak be, hogy terápiás és megelőző beavatkozásként kellene használni a bélflóra rendezésére és regenerálására szolgáló protokollokat az élelmiszerallergiák elleni harcban. 

Mindezek belül a hisztamin-intolerancia egy ellentmondásos és gyakran vitatott téma. A hisztaminszint emelkedett szintjét okozhatja egyrészt a diamin-oxidáz (DAO) nevű enzim hiányából adódóan a szájon át elfogyasztott hisztamin nem megfelelő lebontása, másrészt a felborult bélflóra.

Egy vizsgálatban (Schink M et al, 2018) összesen 64-en vettek részt: 8 diagnosztizált hisztaminintoleranciával, 25 ételérzékenységgel, 21 ételallergiával és 10 egészséges kontroll. Minden résztvevőnél vérvizsgálatot végeztek, valamint analizálták a résztvevők székletmintáinak hisztamin- és zonulinszintjét, valamint bakteriális összetételét.

A székletminták hisztamin szintjeiben nem mértek jelentős különbségeket, viszont a HIT-es résztvevőknél jelentősen emelkedett zonulinszint mutatkozott. Náluk a bélflóra analízis emelkedett proteobaktérium szintet és jelentősen csökkent alfa-diverzitást mutatott. Az egészséges kontroll csoport tagjainál jelentősen magasabb bifidobaktérium szinteket mértek, míg a legalacsonyabb értékek a HIT csoportban voltak. Továbbá a HIT páciensek bélflóra analízise jelentősen csökkent Butyricimonas és Hespellia szinteket mutatott, míg a Roseburia szignifikánsan emelkedett volt. 

Az eredmények elemzése után arra a következtetésre jutottak, hogy a HIT pácienseknél a proteobaktériumok, a bifidobaktériumok és az alfa-diverzitás csökkent értékei, valamint a megnövekedett széklet zonulinszint béldiszbiózisra és áteresztő belekre utalnak, ami fontos szerepet játszik a betegség kialakulásában. 

A fenti eredmények is arra engednek következtetni, hogy az élelmiszerek megfelelő prebiotikus rostokkal történő dúsítása kifejezetten előnyös lehet mind ételallergiák, mind hisztaminintolerancia esetében.

Források

  1. Kohn jB. Is there a diet for histamine intolerance? J Acad Nutr Diet 2014
  2. Schink M, Konturek PC, Tietz E, Dieterich W, Pinzer TC, Wirtz S, Neurath MF, Zopf Y. Microbial patterns in patients with histamine intolerance. J Physiol Pharmacol. 2018 Aug;69(4).
  3. Gupta R , Sheikh A , Strachan DP , Anderson HR . Time trends in allergic disorders in the UK. Thorax 2007; 62: 91–6.
  4. Prescott SL , Pawankar R , Allen KJ , Campbell DE , Sinn JKh , Fiocchi A et al. A global survey of changing patterns of food allergy burden in children. World Allergy Organ J 2013; 6: 21.
  5. Hua X, Goedert jj, Pu A, Yu G, Shi j. Allergy associations with the adult fecal microbiota: analysis of the American Gut Project. EBioMedicine 2016; 3: 172-179.
  6. Blazquez AB, Berin MC. Microbiome and food allergy. Transl Res 2017; 179: 199-203.
Kulcsszavak:

Szólj hozzá!

Hírlevél

* E-mail:

* Keresztnév:

* Vezetéknév: