Fogalomtár – Golden Granet

14 allergén

A 14 allergén az Európai Unió 1169/2011 rendeletében meghatározott azon élelmiszerek és összetevők listája, amelyek a leggyakrabban okoznak allergiás vagy túlérzékenységi reakciókat. Az élelmiszergyártóknak ezek jelenlétét kötelező feltüntetniük a termékek címkéjén.

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32011R1169

Allergénmentes élelmiszer

Az allergénmentes élelmiszer nem tartalmazza azokat az összetevőket, amelyek allergiás reakciót válthatnak ki az arra érzékenyeknél. Az allergénmentesség a gyártási folyamat és a beszállított alapanyagok szigorú ellenőrzését is megköveteli.

Aminosav

Kiemelkedő jelentőségűk a szervezet fehérjeépítésében figyelhető meg. Az élő szervezetekben 25-féle aminosav található, ezek közül 22 fehérjeépítő. Az emberi szervezetben 14-16% a fehérje-, és mindössze 0,1% a szabad aminosav tartalom.

Ásványi anyag vagy nyomelem? Mi a különbség?

Az ásványi anyagok olyan szervetlen tápanyagok, amelyek nélkülözhetetlenek az emberi szervezet megfelelő működéséhez. Nem szolgáltatnak energiát, mégis részt vesznek több száz biokémiai folyamatban: támogatják az idegrendszert, az izmok működését, a csontok felépítését, a hormontermelést és az immunrendszert.

Az ásványi anyagokat két fő csoportra osztjuk:

Makroelemek (nagy mennyiségben szükségesek)

Ezekből naponta több mint 100 mg-ra van szükség.

Ide tartoznak például:

kalcium
magnézium
foszfor
kálium
nátrium
klorid

Nyomelemek (kis mennyiségben szükségesek)

A nyomelemek valójában az ásványi anyagok egyik alcsoportját jelentik. Nevüket onnan kapták, hogy a szervezetnek csak nagyon kis mennyiségben – általában napi néhány milligramm vagy mikrogramm – van rájuk szüksége.

Ide tartoznak többek között:

vas
cink
szelén
réz
jód
mangán
króm
molibdén

Bár kis mennyiségben szükségesek, hiányuk komoly működési zavarokat okozhat.

Miért fontosak?

Az ásványi anyagok és nyomelemek számos élettani folyamatban vesznek részt:

hozzájárulnak a csontok és fogak egészségéhez,
segítik az izmok és az idegrendszer működését,
támogatják az energiatermelő anyagcserét,
szerepet játszanak az immunrendszer megfelelő működésében,
egyes enzimek és hormonok működéséhez is nélkülözhetetlenek.

Természetes források

A legjobb források közé tartoznak:

zöldségek és gyümölcsök,
olajos magvak,
hüvelyesek,
teljes értékű gabonák és álgabonák,
tejtermékek,
húsok és halak.

A változatos étrend általában biztosítja a szükséges mennyiséget, bár egyes élethelyzetekben vagy betegségek esetén pótlásra is szükség lehet.

Összefoglalás

Minden nyomelem ásványi anyag, de nem minden ásványi anyag nyomelem. A különbséget elsősorban az jelenti, hogy a szervezetnek milyen mennyiségben van szüksége rájuk. Mindkét csoport létfontosságú az egészség megőrzéséhez.

Autoimmun betegség

Olyankor áll fent, amikor az immunrendszer kóros, támadó jellegű immunválaszt ad a szervezetben normálisan is megtalálható valamilyen struktúra ellen.

B-vitaminok

Ezek a vitaminok szolgáltatják testsejtjeinknek az energiát, beindítván a zsír és a fehérjék anyagcseréjét.

B-vitaminok – Az energia-anyagcsere és az idegrendszer nélkülözhetetlen vitaminjai

A B-vitaminok vízben oldódó vitaminok csoportja, amelyek számos alapvető élettani folyamatban vesznek részt. Legfontosabb feladataik közé tartozik az energia-anyagcsere támogatása, az idegrendszer megfelelő működésének fenntartása, a vörösvérsejtek képződése, valamint a DNS-szintézis és sejtosztódás segítése.

A B-vitaminok nem egyetlen vegyületet jelentenek, hanem egy vitamincsaládot:

B1-vitamin (tiamin) – a szénhidrát-anyagcsere és az idegrendszer működésének fontos eleme.
B2-vitamin (riboflavin) – szerepet játszik az energiatermelésben és a sejtek oxidatív védelmében.
B3-vitamin (niacin) – részt vesz több száz enzim működésében és az energiatermelésben.
B5-vitamin (pantoténsav) – nélkülözhetetlen a zsírsavak és hormonok képződéséhez.
B6-vitamin (piridoxin) – fontos az aminosav-anyagcserében, az immunrendszer és az idegrendszer működésében.
B7-vitamin (biotin) – hozzájárul a makrotápanyagok anyagcseréjéhez, valamint a bőr és a haj egészségéhez.
B9-vitamin (folát vagy folsav) – kiemelten fontos a sejtosztódásban, különösen várandósság alatt.
B12-vitamin (kobalamin) – nélkülözhetetlen a vörösvérsejtek képződéséhez és az idegrendszer egészségéhez.

Mivel a legtöbb B-vitamin nem raktározódik nagy mennyiségben a szervezetben, rendszeres bevitelük táplálkozással szükséges.

Jó természetes forrásaik közé tartoznak a teljes értékű gabonák, a hüvelyesek, az olajos magvak, a leveles zöldségek, a húsok, a halak, a tojás és a tejtermékek. A B12-vitamin természetes formában szinte kizárólag állati eredetű élelmiszerekben található meg, ezért növényi étrend esetén különös figyelmet igényel a pótlása.

Bioaktív vegyületek

Az élelmiszerekben természetesen előforduló összetevők, amelyek a tápanyagokon túl is hatással lehetnek a szervezet működésére. Ilyenek például a polifenolok, flavonoidok vagy bizonyos fermentációs termékek.

Búzaallergia

A búzaallergia az immunrendszer kóros reakciója a búza egyes fehérjéire. Nem azonos a cöliákiával, és tünetei akár röviddel a fogyasztás után jelentkezhetnek.

Candida

A Candida-gomba az emberi szervezet természetes részét képezi, a száj-, a bél- és a hüvelyflóra tagja. Ennek a jóindulatú gombának a jelenléte egészen addig nem is jelent problémát, ameddig a szervezet valamilyen külső, vagy belső hatás folytán le nem gyengül, vagy egyensúlya fel nem borul, hiszen ilyenkor a jóindulatú gomba, gyorsan rosszindulatú kórokozóvá válhat. A Candida-gomba által okozott fertőzés érintheti a bőrt, a nyálkahártyákat, vagy akár az egész szervezetet is.

Modern világunkban kétségkívül rengeteg negatív hatásnak van kitéve nap mint nap szervezetünk: stressz, rohanás, bizonytalanság, nem megfelelő táplálkozás (túlzott édesség- és állatifehérje-fogyasztás, adalékanyagok és tartósítószerek, kevés zöldség, gyümölcs és gabonaféle fogyasztása, kétséges élelmiszerminőség, ételallergiák és intoleranciák), melyek mind hozzájárulhatnak természetes belső egyensúlyunk felbomlásához; nem is beszélve az egyéb tényezőkről, mint egy már meglévő betegség (pl. cukorbetegség), vagy egy az immunrendszert legyengítő antibiotikumkúra.

A szervezet ilyen kibillenései a Candida-gombák felszaporodásához vezethetnek, amely folyamat kellemetlen tünetek megjelenését idézheti elő a test különböző részein (bőrgomba, hüvelygomba, szájpenész, nyelőcsőgyulladás, stb.). Szerencsére számos modern készítmény létezik már ezeknek a tüneteknek a megszüntetésére és a meggyógyítására, azonban a kellemetlenségek elkerülése érdekében érdemes inkább a megelőzésre fókuszálni.

A Candida-gomba felszaporodásához vezető, általunk okozott tényezők (pl. a nem megfelelő táplálkozás) egy kis odafigyeléssel és tudatossággal szerencsére könnyen felszámolhatók. Amennyiben a Candida-fertőzés veszélye fennáll, érdemes Candida-diétát kezdeni, hiszen az említett gombák elsősorban szénhidrátokkal táplálkoznak, és amennyiben nem kapják meg a szükséges tápanyagokat, számuk csökkenni fog. A szakértők általában 3-6 hónapos Candida-diétát szoktak javasolni, melynek első 2-3 hetében érdemes betartani a szigorú szabályokat a gyors és hatékony javulás érdekében. Ilyenkor az édességeket kell száműznünk az étrendünkből, beleértve a mézet is, sőt, a gyümölcsöket is. (Még a savanyú gyümölcsök is tartalmaznak gyümölcscukrot, és az édesítőszerekben is van fruktóz). Szintén nem ajánlott az élesztőt (pl. sajtok, sör, bor) és keményítőt (pl. fehér kenyér, fehér rizs, tészták) tartalmazó ételek és italok fogyasztása, valamint vigyázni kell az adalékanyagokkal, színezőkkel, állományjavítókkal is.

	Az egész diéta alatt nem tanácsos fogyasztani	Az első 2-3 hétben tiltott, a későbbiekben fogyasztható	Az egész kúra alatt fogyasztható
gabonafélék, tészták, kenyerek	fehér kenyér, zsemle, kifli		hajdina, árpa, korpatermékek, köles, lencse, zab, zabtermékek
zöldségek	gomba	bab, borsó, kukorica	padlizsán, patisszon, cékla, cukkini, tök, brokkoli, karfiol, spárga, uborka, spenót, paradicsom, paprika, retek, fejes saláta, hagyma, fokhagyma, sárgarépa, fehérrépa, petrezselyem, zeller, gyömbér, burgonya, fehér- és vörös káposzta, kelbimbó, cékla, rozmaring, sáfrány, kurkuma, tárkony, bazsalikom, római kömény, curry, koriander
gyümölcsök	szárított gyümölcs, dinnye	barack, szőlő (mérsékelt mennyiségben), alma, körte, avokádó, cseresznye, narancs, citrom, grapefruit, banán	ananász
húsok, tojás			bármilyen sovány hús, halak, kagyló- és rákfélék, tojás
tejtermékek	kefir, tejföl, a sajtok nagy része (különösen a penészes fajták)	könnyű, nem gombás érleléssel készült sajtfélék, kecskesajt, kecsketej, tej,	élőflórás natúr joghurt, élőflórás natúr ivójoghurt, juhtúró
zsírok, édességek	édességek		hidegen sajtolt olajak
egyéb	sütőpor, élesztő, élesztővel készült termékek és ételek, ketchup, majonéz, mustár, készen kapható salátaöntetek és mártások, szója és barbecueszószok, sör, bor, pezsgő, gyümölcslevek		dió, tökmag, szezámmag, kávé, ásványvíz, teák

A fenti táblázat tanulsága szerint szerencsére Candida-diéta folytatása esetén sem áll meg az élet, hiszen számos alternatív lehetőség kínálkozik a változatos és egészséges étrend tartására. Kipróbálhatunk akár új ízeket és fogásokat is, használjunk bátran fűszernövényeket, melyek közül erős gombaölő hatással bír például a rozmaring, a sáfrány, a kurkuma, a koriander és a római kömény. Az olajok közül kiemelkedően jó az oregánó-, a fokhagyma- és az extra szűz olívaolaj.

Candida albicans

Normál körülmények között is megtalálható az emberi szervezetben, és a bél hasznos baktériumflórája révén szabályozza szaporodását. Akkor van gond, ha a bélflóra valamilyen károsodása következtében a gombák elszaporodnak és a belőlük kibocsátott méreganyagok megtámadják a szervezetet.

Cirok

A cirok egy ősi gabonaféle, amely természetesen gluténmentes, és kedvező rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalommal rendelkezik.

Enzim

Az enzimek túlnyomó többsége fehérje, amelynek szerepe, hogy gyorsítsa a szervezetben lejátszódó kémiai reakciók sebességét.

Ételallergia

Az ételallergia az immunrendszer túlzott reakciója bizonyos élelmiszerek vagy összetevők jelenlétére. Már kis mennyiségű allergén is tüneteket válthat ki az érintetteknél.

Ételintolerancia

Az ételintolerancia során a szervezet nehezebben dolgoz fel bizonyos élelmiszereket vagy összetevőket. Az allergiával szemben nem immunológiai eredetű reakció.

Fermentáció

A fermentáció természetes biológiai folyamat, amely során mikroorganizmusok alakítják át az élelmiszerek összetevőit. Ilyen módon készül például a savanyú káposzta vagy a kimchi.

Flavonoidok

A flavonoidok a polifenolok egyik legnagyobb csoportját alkotják. Számos növényben megtalálhatók, és jelentős szerepet játszanak a növények természetes védelmében.

Foszfor

Fontos szerepet tölt be a fehérje-, szénhidrát- és zsír-anyagcserében. A foszfor 80-85%-a a csontok, fogak szilárdságáért felelős. Szervezetünk tartalékenergiája egy részét is foszforvegyületek formájában raktározza. A magnéziumhoz hasonlóan szükséges az idegrendszer és az enzimek megfelelő működéséhez.

Funkcionális táplálkozás

A funkcionális táplálkozás olyan szemlélet, amely nemcsak a tápanyagokra, hanem az élelmiszerek bioaktív összetevőire és azok élettani hatásaira is figyelmet fordít.

Glutén

A glutén a gliadin és a glutenin fehérjék keveréke, melyek a búzaszemek fehérjetartalmának kb. 80%-át teszik ki. A búza, a rozs és az árpa magfehérjéiben található a keményítővel együtt, és a magcsíráját táplálja.

Gluténmentes

A gluténmentes kifejezés olyan élelmiszerekre utal, amelyek nem tartalmaznak glutént, vagy gluténtartalmuk nem haladja meg az Európai Unió által meghatározott határértéket (20 mg/kg). A glutén a búzában, rozsban, árpában és ezek egyes rokonnövényeiben található fehérjék összefoglaló neve. A gluténmentes étrend elengedhetetlen a cöliákiában szenvedők számára, de egyes gluténérzékeny vagy speciális étrendet követő emberek is ezt választják.

Gyógynövény

Azok a növények, amelyek valamely részét az emberek – a bennük lévő hatóanyagok miatt –gyógyászati célokra használnak, és amelyek felhasználását hivatalos forrás engedélyezi.

Inzulinválasz

A szervezet reakciója a vércukorszint emelkedésére. Az inzulin segíti a glükóz sejtekbe jutását, ahol az energiaforrásként hasznosulhat.

Keresztszennyeződés

Keresztszennyeződésről beszélünk, amikor egy allergént tartalmazó alapanyag vagy termék nyomokban átkerül egy másik élelmiszerbe a gyártás, tárolás vagy csomagolás során.

Koleszterin

Minden állati és emberi sejtben megtalálható vegyület. Nagy mennyiségben fordul elő a mellékvesében és az idegrendszerben. Szervezetünkben a máj állítja elő a legnagyobb koleszterin mennyiséget. Fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében. Megkülönböztetünk magas (LDL) és alacsony (HDL) koleszterinszintet.

Kovasav

A kovasav nem más, mint vízben oldódó növényi szilícium, amely a szervezet számára könnyen hasznosítható. Építő és támasztó funkciói révén aktív szerepet játszik a csont-, kollagén, és porcképzésünkben, a csontok anyagcseréjében, a mineralizációjában, valamint a kalcium felszívódásában.

Lisztérzékenység

Egy elsősorban a vékonybelet érintő autoimmun betegség, amely nem gyógyítható, de diétával kezelhető. Az érzékenységet okozó anyag, a glutén viszont nem kizárólag a búzalisztben fordul elő. A búzában található gliadin, a rozsban levő szekalin vagy az árpában előforduló hordein mint glutén alkotóelemek mind-mind lisztérzékenységet válthatnak ki az erre genetikailag hajlamos szervezetekben. Ezek a fehérjék ellenállnak az emésztőenzimeknek és a bélbe jutva gyulladásos reakciót váltanak ki.

Magnézium

A szervezetünk számára nélkülözhetetlen ásványi anyag, mivel több mint 300 enzimnek a sejtekben végbemenő energiatermelő működését valósítja meg. Az idegrendszer működésén túl, a magnézium a kalcium mellett a csontok és fogak felépítésében is részt vesz.

Mangán

A foszforhoz hasonlóan részt vesz a fehérje-, szénhidrát- és zsír-anyagcserében. Szervezetünkben 12-20 mg mangán van, és vegyes táplálkozás mellett nem fordulhat elő mangánhiány.

Metabolikus egészség

A szervezet azon állapota, amikor a vércukorszint, a vérzsírok, a vérnyomás és az energia-anyagcsere folyamatai megfelelően működnek, támogatva a hosszú távú egészséget és teljesítőképességet.

Metabolikus rugalmasság

A szervezet képessége arra, hogy az aktuális energiaigénynek megfelelően váltson a különböző energiaforrások – például a szénhidrátok és a zsírok – között.

Mi az élelmi rost?

Élelmi rostnak nevezzük azokat a növényi eredetű szénhidrátokat és rokon vegyületeket, amelyeket az emberi emésztőenzimek nem vagy csak nagyon kis mértékben képesek lebontani. Emiatt a rostok emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe, ahol részben a bélmikrobiom hasznos baktériumai fermentálják őket.

Az élelmi rostoknak két fő csoportja van:

Oldható rostok, amelyek víz hatására gélt képeznek. Segíthetnek lassítani a szénhidrátok felszívódását, hozzájárulhatnak a vércukorszint egyenletesebb alakulásához, valamint a koleszterinszint csökkentéséhez. Ilyen rost például a béta-glükán, a pektin vagy az inulin.
Oldhatatlan rostok, amelyek növelik a béltartalom tömegét és elősegítik a rendszeres bélmozgást. Ilyenek például a cellulóz és a lignin.

A rostok nem csupán az emésztést támogatják. A bélbaktériumok fermentációja során rövid szénláncú zsírsavak (SCFA-k) – például vajsav (butirát), propionát és acetát – keletkeznek, amelyek fontos szerepet játszanak a vastagbél egészségében, a bélfal épségének fenntartásában és az immunrendszer működésében.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) felnőttek számára napi legalább 25 gramm élelmi rost fogyasztását javasolja az egészséges bélműködés fenntartásához.

Jó rostforrások többek között:

teljes értékű gabonák,
köles,
hajdina,
zab,
hüvelyesek,
zöldségek,
gyümölcsök,
olajos magvak.

Érdekesség: Nem minden gluténmentes termék rostban gazdag. A finomított keményítőkre (pl. rizs-, kukorica- vagy burgonyakeményítőre) épülő gluténmentes termékek gyakran kevés rostot tartalmaznak, ezért érdemes olyan termékeket választani, amelyek teljes értékű gabonákból vagy álgabonákból – például kölesből vagy hajdinából – készülnek.

Mi az élelmiszer-mátrix (food matrix)?

Mi az élelmiszer-mátrix?

Az élelmiszer-mátrix (angolul: food matrix) azt a természetes szerkezetet jelenti, amelyben egy élelmiszer tápanyagai és bioaktív vegyületei együtt fordulnak elő.

Egy alma, egy szem hajdina vagy egy szelet teljes értékű kenyér nem csupán vitaminok, ásványi anyagok, fehérjék és rostok egyszerű összessége. Ezek az összetevők egymással kölcsönhatásban vannak, és együtt alkotják azt a természetes rendszert, amelyet élelmiszer-mátrixnak nevezünk.

Miért fontos?

A modern táplálkozástudomány egyre inkább arra keresi a választ, hogy nemcsak mit fogyasztunk, hanem milyen formában jutnak szervezetünkbe a tápanyagok.

Ugyanaz a vitamin vagy ásványi anyag eltérően viselkedhet attól függően, hogy:

természetes élelmiszer részeként,
dúsított élelmiszerben,
vagy étrend-kiegészítőként kerül a szervezetbe.

Ezért a kutatások egyre nagyobb figyelmet fordítanak a teljes értékű élelmiszerekre és azok természetes összetételére.

Mit tartalmaz egy élelmiszer-mátrix?

Egy teljes értékű növényi élelmiszerben egyszerre találhatók meg:

szénhidrátok,
fehérjék,
zsírok,
élelmi rostok,
vitaminok,
ásványi anyagok,
nyomelemek,
bioaktív növényi vegyületek (például polifenolok és flavonoidok),
valamint a növény természetes sejtszerkezete.

Ezek együttese alkotja az élelmiszer-mátrixot.

Mit kutat ma a tudomány?

Az elmúlt évek kutatásai azt vizsgálják, hogy az élelmiszer természetes szerkezete miként befolyásolja például:

a tápanyagok felszívódását,
a jóllakottság érzését,
a vércukorválaszt,
a bélmikrobiom működését,
valamint egyes bioaktív növényi vegyületek hasznosulását.

A kutatások alapján egyre nagyobb hangsúly kerül a kevésbé feldolgozott, teljes értékű élelmiszerek szerepére az egészséges táplálkozásban.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Amikor egy teljes értékű, gondosan összeállított kenyeret fogyasztunk, nem csupán különálló tápanyagokat viszünk be, hanem azok természetes rendszerét is.

Ez a szemlélet ma a modern táplálkozástudomány egyik legfontosabb kutatási iránya.

Érdekesség

A food matrix kifejezés ma már több ezer tudományos publikációban szerepel, és egyre gyakrabban jelenik meg olyan ajánlásokban is, amelyek a teljes értékű élelmiszerek előnyeit vizsgálják.

Tudományos háttér

Capuano, E., & Pellegrini, N. (2019). The Matrix Effect in the Mediterranean Diet: The Role of the Food Matrix in Health. Foods, 8(3), 87.

Augustin, L. S. A. et al. (2015). Food Processing and the Food Matrix: Implications for Nutrition and Health.

Kapcsolódó cikkek:

Egy jó kenyér több mint szénhidrát! Mit rejt a hajdina, a köles és a cirok? Az ideális reggeli és a metabolikus egészség -3. rész

Mikrobiom

A mikrobiom a szervezetben élő mikroorganizmusok – baktériumok, gombák és egyéb mikrobák – összessége. Legnagyobb részük a bélrendszerben található.

Mikrokeringés

A mikrokeringés a legkisebb vérerekben zajló véráramlást jelenti, amely biztosítja az oxigén és a tápanyagok eljutását a sejtekhez.

Nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS)

A nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) olyan állapot, amikor a gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztása kellemetlen tüneteket vált ki, de nem igazolható sem cöliákia, sem búzaallergia.

Omega-3 zsírsavak

Az omega-3 zsírsavak esszenciális zsírsavak, amelyek fontos szerepet játszanak a sejtek, az idegrendszer és a keringési rendszer normál működésében.

Oxidatív stressz

Az oxidatív stressz a szabad gyökök és az antioxidáns védelmi rendszer közötti egyensúly felborulását jelenti, amely hosszabb távon sejtkárosodáshoz vezethet.

Polifenolok

A polifenolok növényi eredetű bioaktív vegyületek nagy csoportját alkotják. A növények természetes védőanyagaként szolgálnak, és számos gyümölcsben, zöldségben, olívaolajban, kakaóban és hajdinában is megtalálhatók.

Pszeudogabonák (álgabonák)

Az álgabonák vagy pszeudogabonák olyan növények, amelyeket a gabonákhoz hasonlóan használunk fel, botanikailag azonban nem tartoznak a pázsitfűfélék családjába. Ide tartozik például a hajdina, az amaránt és a quinoa.

Rost

Növényi eredetű szénhidrát, amelyet a szervezet nem képes megemészteni, ezért egyből a vastagbélbe jut. Ezáltal jobban megköti a vizet, könnyebben felszívódnak a rost tartalmú ételek, így a bélműködés, az emésztés serkentődik.

Rutin

Egy kémiai vegyület, amely megtalálható különféle citrusfélékben, a hajdinában, a rebarbara-fajok leveleiben. Antioxidáns tulajdonsága révén megakadályozza a sejtkárosodást.

Rutin

A rutin egy flavonoid típusú bioaktív vegyület, amely különösen nagy mennyiségben fordul elő a hajdinában. A növény természetes védőanyaga, amely a polifenolok csoportjába tartozik.

Szerotonin

A központi idegrendszer neuronjai és a gyomor-bél rendszer sejtjei állítják elő. Fontos szerepet játszik a testhőmérséklet, hangulat, hányinger, szexualitás, alvás, és az étvágy szabályozásában. Az alacsony szerotonin-szint felelős lehet a depresszió, migrén, fülzúgás, és számos idegi zavar kialakulásáért.

Szilícium-dioxid

Az oxigén után a Föld második leggyakrabban jelen lévő eleme a szilícium, a vízben nem oldódó ásvány. A szervezet létfontosságú nyomelemeként pedig részt vesz a kötő- és támasztószövetek falának kialakításában. A csontok és a porcok, a bőr, a visszerek, a verőerek, a légcső, az inak, valamint a szem szaru- és ínhártyája sok szilíciumot tartalmaz.